BESZÉLŐ
I
mn. [\beszélőt] 1. говорящий;
különböző nyelveken \beszélő emberek — люди, говорящие на разных явыках;
magyarul \beszélő szovjet film — советская кинокартина, синхронизированная на венгерский язык;\beszélő viszonyban vannak egymással — их не связывает ничто, кроме разговоров;nem vagyok vele \beszélő viszonyban — я никогда не разговариваю с ним;megszakították — а \beszélő viszonyt они перестали разговаривать;
2.
átv.
\beszélő adatok — говорящие факты;
ir. \beszélő név — говорящее имя;II
fn.
[\beszélőt, \beszélőjé, \beszélők] 1. — говорящий; (szónok) оратор, выступающий; (előadó) докладчик;
a \beszélő felé fordult — он обратился к говорящему;
2. (aki vkivel beszél) собеседник, (nő) собеседница;
3.
rád. диктор, спикер;4. (terem vmilyen intézetben) приёмная;5.
(engedélyezett beszélgetés) havonként egyszer van \beszélője — раз в месяц ему разрешено свидание