Значение слова "BÜNTETLEN" найдено в 1 источнике

BÜNTETLEN

[\büntetlent] 1. безнаказанный;

jog.
\büntetlen előélet — несудимость;

\büntetlen előéletű — не имеющий судимости;ő \büntetlen előéletű — он не имеет судимости;

sp.
\büntetlen játékos — открытый игрок