FELKIÁLT
1. закричать, крикнуть, вскрикнуть; испустить крик;
fájdalmában \felkiált — закричать от боли;
felháborodásában \felkiált — вскричать в негодовании;félelmében/rémületében \felkiált — вскрикнуть от испуга;
2. (idézet után) воскликнуть;
Milyen gyönyörű este! — — kiáltott fel «Какой прекрасный вечер !» — воскликнул он;
3. ld. még felkiabál