SZÖG
• гвоздь
• угол в геометрии
* * *
у́гол м
* * *
+1
[\szöget, \szöge, \szögek] ld. szeg 2.
+2
[\szöget, \szöge, \szögek] 1. mat., fiz., kat. угол;
becsapódási \szög — угол попадания;
beesési \szög — угол падения;belső \szög — внутренний угол;
kat. célzási \szög — угол прицеливания;egyenes \szög — выпрямленный угол;elhajlási \szög — угол склонения;
rep. emelkedési \szög — угол взлёта;kerületi \szög — вписанный угол;kiegészítő \szög — дополнительный угол;középponti \szög — центральный угол;külső \szög — внешний угол;
rep. leszállási \szög — посадочный угол;megfelelő \szög — соответственный угол;negatív \szög — отрицательный угол;szembenfekvő \szög — противоле
жащий угол;
csill.
tetőponti \szög — азимут;
visszaverődés!;
egy \szög szárai — стороны угла;a \szög mellett fekvő oldal — прилежащая сторона;vmely \szögben {
haj. lik, görbül
sttíy — под углом;\szöget bezár/alkot — образовать угол;
2.nép., rég. ld. szöglet
+3
nép. ld. szöghajú