FELDERÍTŐ
разведчик военный
* * *
разве́дчик м
* * *
kat.
I
mn. разведывательный, разведочный;
\felderítő osztag — разведывательный отряд;
\felderítő repülőgép — разведывательный самолёт; авиаразведчик;\felderítő repülők — разведывательная авиация;\felderítő szolgálat — разведывательная служба; разведка \felderítő vállalkozás поиски
h.,
tsz.;II
fn.
[\felderítőt, \felderítője, \felderítők] 1. (személy) — разведчик; (nő) разведчица;
2. (egység) разведка;
lovas \felderítő — конная разведка;
\felderítőbe megy — идти/ходить в разведку;
3.