ELKERÜLHETETLEN
неизбежный
* * *
неизбе́жный
* * *
I
mn. [\elkerülhetetlent, \elkerülhetetlenebb] неизбежный, неминуемый, неотвратимый; (biztos) верный;
\elkerülhetetlenné válik — становиться/стать неизбежным;
\elkerülhetetlenné tesz vmit — вызвать неизбежность чего-л.;II
fn.
(csak esz, rágós alakban) belenyugszik az \elkerülhetetlenbe — примириться с неизбежным