ÉHSÉG
голод
* * *
1) го́лод м
2) перен жа́жда ж
* * *
[\éhséget, \éhsége] 1. голод;
csillapíthatatlan \éhség — неутолимый голод;
gyötrő/kínzó \éhség — лютый голод;az \éhség csontkeze — костлявая рука голода;\éhség okozta gyomorfájás — голодные боли в желудке;csillapítja \éhségét — утолять/ утолить голод;elüti az \éhségét — заморить червя(ч)ка;\éhséget érez — чуствовать голод;az \éhségtől
v. az \éhség miatt — с голоду; от голода;\éhségtől elcsigázott/elkínzott — заморенный/истомленный/изнуренный голодом;
biz. kopog a szeme az \éhségtől — глотать слюни;az \éhségtől legyengül — отощать от голода; изголодаться,
nép. оголодать;
közm. legjobb szakács az \éhség — голод лучший повар;
2. átv. жажда;
az arany \éhsége űzte a kalandorokat Alaszkába — жажда к золоту тянула авантюристов в Аляску